Integráció tevékenységünket 2015-ben keztük meg, egyesületünk 2016.03.18-ban lett bejegyezve

Fő tevékenységünk:

• az integrált oktatás elősegítése
  
• szociális helyzet, lakhatás lehetőségeinek javítása
  
• esélyegyenlőség támogatása, diszkrimináció elleni fellépés
  
• munkahelyhez jutás támogatás
  
• gyermek és felnőtt képzés
  
• család- és ifjúságvédelem
  
• hátrányos helyzetű gyerekek üdültetése, táborok szervezése
  

Egyesület adószáma .18746783-1-15

TAKARÉKBANK.ZRT. Számlaszám : 

68800109-11134411-0000000

IBANK: 30 68800109-11134411

https://hatranyos-helyzetu-csaladok-orszagos-egyesulet6.webnode.hu/

Egyesület Alapszabálya .

A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ CSALÁDOK ORSZÁGOS EGYESÜLETE

ALAPSZABÁLYA

Elhatározva a Hátrányos Helyzetű Családok Országos Egyesülete létrehozását, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve a tagok az alábbi tartalommal fogadják el a szervezet alapszabályát:

I.

Az egyesület adatai

1. Az egyesület neve: Hátrányos Helyzetű Családok Országos Egyesülete

2. Az egyesület rövidített elnevezése: H.H.Cs.O.E

3. Az egyesület székhelye: 4466 Tímár, Szabadság út 127.

4. Levelezési cím: 4400.Nyíregyháza,Viola út 5.fsz.2.

5.TAKARÉKBANK ZRT. Számlaszámunk : 68800109-11134411-0000000 

                                                         IBANK: 30 68800109-11134411

6.Az egyesületet alapító tagjainak nevét és lakóhelyét tartalmazó tagnévsor az alapszabály 1. számú mellékletét képezi.

II.

Az egyesület célja, tevékenysége

• Az egyesület célja:
• A rendszerből kikerült fiatalok érdekképviseletének segítése, tanácsadó szolgálat.
• Otthonteremtéshez, lakáshoz jutáshoz való lehetőségek megismertetése, az ezzel kapcsolatos pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése, pályázatokon való részvétel.
• Életvezetési tanácsok adása, az ezzel kapcsolatos pályázatok figyelése, programok szervezése, kiadványok szerkesztése, kiadása és terjesztése.
• Prevenciós programok szervezése, pályázása.
• Diszkrimináció ellenes pályázatok írása, ezzel kapcsolatos sérelmek jogorvoslatainak lehetősége.
• Nemzetközi kapcsolatok különböző segély és jogsegély szervezetekkel. Közös programokon való együttműködés, tapasztalatcsere, szakembercsere, képzések, továbbképzések, tanulmányutak.
• Kapcsolattartás társszervezetekkel, különböző civil szervezetekkel, valamint minden olyan szervezettel, amely az egyesület célját segíti.
• Támogatások, ösztöndíj lehetőségek felkutatása, odaítélése, kidolgozott szempontok alapján.
• Az egyesület tevékenysége:
• kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás határon túli szervezetekkel
• szociális oktatási, nevelési, kulturális tevékenység szervezése, működtetése
• az egyesület céljainak, anyagi és szellemi támogatásának elősegítése
• az egyesület céljainak megvalósítása érdekében, az egyesület célkitűzéseivel azonos vagy hasonló tevékenységet végző szervezetekkel való együttműködés
• felnőttoktatás
• sportrendezvény szervezése, támogatása
• hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének segítése, támogatása
• szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása
• nevelés és oktatás képességfejlesztés, ismeretterjesztés
• sport, a munkajogviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével, rehabilitációs foglakoztatás
• képzési, foglalkoztatási programok lebonyolítása
• rendezvények, fesztiválok, konferenciák szervezése
• hátrányos helyzetű családok, csoportok, kisebbségek, hátrányos helyzetű roma gyerekek, szegények érdekképviseletének, jogvédelmének ellátása
• az egyesület érdekképviseleti tevékenysége során látótérbe került csoportok, hátrányos helyzetűek, kisebbségiek, állami gondozottak, volt állami gondozottak, hátrányos helyzetű gyermekek bíróság vagy más hatóság előtti jogvédelmének, képviseletének ellátása
• nyelvoktatás
• gazdasági vállalkozási tevékenység végzése (pl.: könyvelés, egyéb gazdasági tevékenység)
• gyermek- és ifjúsági közösségek nyári táboroztatásának megszervezése, támogatása, feltételeinek biztosítása
• gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúságvédelmi érdekképviselet
• munkaerő-piacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése, ideértve a munkaerő-kölcsönzést is és a kapcsolódó szolgáltatásokat

III.

Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok

1. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

IV.

A vagyoni hozzájárulás

• . Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj összege 1000,- Ft,minden évbe 200 Ft-al emelődik , amelyet a megalakuláskor a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év március 15. napjáig kell egy összegben, az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útjánmegfizetni.

Az egyesület megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányosan számított összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év március 15. napjáigköteles az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni.

V.

A tagság

1. Az egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki nyilatkozik a belépési szándékáról, az egyesület célkitűzésével, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja.

VI.

A tagsági jogviszony keletkezése

1. Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik. Az egyesület megalakulását követően a tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.

VII.

A tagsági jogviszony megszűnése

1. A tagsági jogviszony megszűnik:

a./ A tag kilépésével.

b./ A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

c./ A tag kizárásával.

2. A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökének címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a kilépésről szóló nyilatkozat az elnök általi átvétel napján szűnik meg.

3. Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.

• Kizárható a tag akkor is, ha hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a legalább hat hónapos mulasztás elteltét követően az elnökség írásban - póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel - felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt.

A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.

A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

VIII.

A tagok jogai

1. Az egyesület tagja jogosult:

a./ az egyesület tevékenységében részt venni

b./ az egyesület szolgáltatásait igénybe venni

c./ a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni, napirendre, napi rendi pontokra javaslatot tenni

d./ az egyesület irataiba betekintetni

e./ arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.

A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.

IX.

A tagok kötelezettségei

1. Az egyesület tagja:

a./ Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.

b./Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni.

c./ Köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.

d./ Köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.

X.

Az egyesület szervei

1. Az egyesület szervei:

a./ Közgyűlés

b./ Elnökség

A Közgyűlés

2. A közgyűlés az egyesület legfőbb döntéshozó szerve, amely az egyesület tagjaiból áll.

3. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály elfogadás és módosítása;

b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása;

d) az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;

e)

• Az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása;

f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;

g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;

h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

i) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal

j) a végelszámoló kijelölése

k) döntés az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott beszámoló és közhasznúsági melléklet elfogadásáról.

4. A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik.

5. A közgyűlést az elnökség legalább 30 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.

A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.

Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kiegészített napirendi pontok szabályszerű kézbesítése nem állapítható meg, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.

6. Az elnökség köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a./ az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b./ az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni;

c./az egyesület céljainak elérése veszélybe került; vagy

d./ az egyesület tagjainak legalább egytizede az ok és a cél megjelölésével kéri.

Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

7. A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

8. A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.

• jegyzőkönyvnek - ha a határozatokat nem foglalják külön dokumentumba - tartalmaznia kell az üléseken elfogadott határozatok pontos szövegét.

9. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét).

10. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

• 1. A közgyűlés határozatát - az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában - egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, a vezető tisztségviselők megválasztása titkos szavazással történik. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

12. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

13. Megismételt közgyűlést akkor lehet tartani, ha a közgyűlés nem határozatképes. A megismételt közgyűlésen kizárólag az eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tárgyalhatóak meg. A megismételt közgyűlés a résztvevők számától függetlenül határozatképes, ha a távolmaradás jogkövetkezményeit és a megismételt közgyűlés időpontját és helyét a meghívó tartalmazza. A megismételt közgyűlést az eredeti közgyűlési meghívóban az eredeti közgyűlés napjára lehet összehívni.